A reformmozgalom kibontakozása, Széchenyi István
A reformkor 1830-tól, Széchenyi István Hitel című munkájának megjelenésétől 1848-as
márciusi forradalomig tartott. (uralkodók a korszakban: I.Ferenc (1792-1835) illetve
V.Ferdinánd (1835-48)– Habsburg-dinasztia)
A reformok célja, hogy Magyarország csökkentse az elmaradottságát a többi európai
országhoz képest.
A korszak mottója: "Jelszavaink valának, haza és haladás" (Kölcsey Ferenc)
A reformkor főbb kérdései : nyelvkérdés (ebben a kérdésben született a legtöbb eredmény-
1844-ben a latin helyett a magyar lett az államnyelv) , jobbágykérdés (A kérdés lényege a
jobbágyfelszabadítás, a jobbágyság megváltása a jobbágyi helyzetből (a kor nyelvén:
„örökváltság”). érdekegyesítés (Az érdekegyesítés lényegében összefügg a
jobbágyfelszabadítás kérdésével: a jobbágyság és nemesség összefogásának gondolatát jelenti
a reformok érdekében, a nemzeti közösség megteremtését.) feudális törvények eltörlése (
ősiség törvénye, nemesi adómentesség), gazdasági reformok (iparfejlesztés, infrastruktúra)
nemzetiségi kérdés
Már 1825-ben is összeült az ogy.(1812 óta először),de egyedül a magyar nyelv kérdésében
léptek előre, Széchenyi István ugyanis felajánlotta egyévi jövedelmét egy tudós társaság
felállítására. . "Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és
ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar
neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét föláldozom reá." - Példáját több arisztokrata is
követte, és megteremtették a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásának feltételeit (1830)
Széchenyi udvarhű, arisztokrata családban született 1791-ben, édesapja Széchényi Ferenc
–Nemzeti Múzeum alapítója; édesanyja Festetich Julianna. Fiatalon belépett a hadseregbe,
harcolt a napóleoni háborúkban, de megcsömörlött a katonai élettől és otthagyta a szolgálatot.
Debrecenben ismerkedett meg Wesselényi Miklóssal, akivel barátságot is kötöttek, és együtt
járták be tanulmányi céllal Európát. (Látta Angliát és a lemaradó Oszmán Birodalmat)
felismerte, hogy a magyaroknak reformokra van szükségük. ( angolmániás volt)
A mezőgazdasági konjunktúra (= fellendülés) megszűnése miatt 1820-as évekre a nemesség
válságba került, és nyitottabbá vált a reformok iránt. Ez hozta meg Széchenyi Hitel c.
munkájának a sikerét. (1830) „Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném
hinni: lesz!”
1828-ban Széchenyi 10 000 forintos kölcsönért folyamodott egy bécsi bankházhoz, hogy
birtokait modernizálhassa, de kérését elutasították. E személyes élménytől vezéreltetve kezdte
vizsgálni a magyar gazdasági és politikai állapotokat.
Széchenyi megpróbálta bebizonyítani a nemességnek, hogy előjogaik nem szolgálják már az
érdekeiket. pl. az ősiség törvénye akadályozza őket a hitelfelvételben, mivel nem lehet a
A reformkor 1830-tól, Széchenyi István Hitel című munkájának megjelenésétől 1848-as
márciusi forradalomig tartott. (uralkodók a korszakban: I.Ferenc (1792-1835) illetve
V.Ferdinánd (1835-48)– Habsburg-dinasztia)
A reformok célja, hogy Magyarország csökkentse az elmaradottságát a többi európai
országhoz képest.
A korszak mottója: "Jelszavaink valának, haza és haladás" (Kölcsey Ferenc)
A reformkor főbb kérdései : nyelvkérdés (ebben a kérdésben született a legtöbb eredmény-
1844-ben a latin helyett a magyar lett az államnyelv) , jobbágykérdés (A kérdés lényege a
jobbágyfelszabadítás, a jobbágyság megváltása a jobbágyi helyzetből (a kor nyelvén:
„örökváltság”). érdekegyesítés (Az érdekegyesítés lényegében összefügg a
jobbágyfelszabadítás kérdésével: a jobbágyság és nemesség összefogásának gondolatát jelenti
a reformok érdekében, a nemzeti közösség megteremtését.) feudális törvények eltörlése (
ősiség törvénye, nemesi adómentesség), gazdasági reformok (iparfejlesztés, infrastruktúra)
nemzetiségi kérdés
Már 1825-ben is összeült az ogy.(1812 óta először),de egyedül a magyar nyelv kérdésében
léptek előre, Széchenyi István ugyanis felajánlotta egyévi jövedelmét egy tudós társaság
felállítására. . "Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és
ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar
neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét föláldozom reá." - Példáját több arisztokrata is
követte, és megteremtették a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásának feltételeit (1830)
Széchenyi udvarhű, arisztokrata családban született 1791-ben, édesapja Széchényi Ferenc
–Nemzeti Múzeum alapítója; édesanyja Festetich Julianna. Fiatalon belépett a hadseregbe,
harcolt a napóleoni háborúkban, de megcsömörlött a katonai élettől és otthagyta a szolgálatot.
Debrecenben ismerkedett meg Wesselényi Miklóssal, akivel barátságot is kötöttek, és együtt
járták be tanulmányi céllal Európát. (Látta Angliát és a lemaradó Oszmán Birodalmat)
felismerte, hogy a magyaroknak reformokra van szükségük. ( angolmániás volt)
A mezőgazdasági konjunktúra (= fellendülés) megszűnése miatt 1820-as évekre a nemesség
válságba került, és nyitottabbá vált a reformok iránt. Ez hozta meg Széchenyi Hitel c.
munkájának a sikerét. (1830) „Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném
hinni: lesz!”
1828-ban Széchenyi 10 000 forintos kölcsönért folyamodott egy bécsi bankházhoz, hogy
birtokait modernizálhassa, de kérését elutasították. E személyes élménytől vezéreltetve kezdte
vizsgálni a magyar gazdasági és politikai állapotokat.
Széchenyi megpróbálta bebizonyítani a nemességnek, hogy előjogaik nem szolgálják már az
érdekeiket. pl. az ősiség törvénye akadályozza őket a hitelfelvételben, mivel nem lehet a
