Középkor – fogalmak
Fogalmak - Középkor
katolikus – egyetemes vallás
ortodox – görögkeleti vallás
purgatórium - tisztítótűz
monasztikus rend - Keresztény rendek, melyeknek egyes monostorait csak laza szálak fűzik egybe,
mindegyik független életet él; tagjai a világtól elvonulnak fogadalmukkal helyhez kötik le magukat;
hangsúlyos a közös élet, az ünnepélyes fogadalom.
novícius – Még nem felszentelt szerzetes.
regula – Szerzetesi életet szabályozó rendtartás: „Imádkozzál és dolgozzál!”
3 csomó – 3 fogadalom
invesztitúra - Egyházi tisztségek beiktatásának jogát jelenti
nepotizmus – Rokoni kapcsolatok tisztességtelen előtérbe helyezése
cölibátus – Papi nőtlenség
invesztitúra harcok – Egyház és császárság harca, melynek célja az egyház függetlensége (XI.-XIII.
században) Eredménye az egyház függetlensége
koldulórendek - Katolikus szerzetesrendek, melyeknek közös jellemzője, hogy a monasztikus rendektől
eltérően nem vonulnak ki a társadalomból a tökéletességet keresve, hanem a világiak között élnek és
tevékenykednek.
szekularizáció - elvilágiasodás
szimónia –Egyházi méltóságok vásárlásának a joga
inkvizíció (szent inkvizíció) - A késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az
eretnekség felszámolása volt.
eretnek - valamely egyház, vallási közösség által képviselt elfogadottnak tekintett hitelvektől eltérő
személy. Leginkább a római katolikus egyház használta a kifejezést a középkorban megbélyegző
értelemben azon személyekkel szemben, akik a katolikus hittételektől eltértek.
mobilitás – Társadalmi rétegek közötti átjárás
laboratores - dolgozók
oratores - imádkozók (hivatalnok, egyházi személy)
bellatores – harcosok (lovag, nemes)
jobbágyok – A középkori társadalom földművelő rétege
colonus – szabad bérlők
jobbágytelek – Földesúrtól használatra kapott, örökíthető és továbbadható telek.
kétnyomásos művelés – A földet két részre osztották, az egyik parcellát bevetették, a másikat ugaron
hagyták.
háromnyomásos művelés – A földet három részre osztották, egy részbe őszit, másikba tavaszit
vetettek, a harmadikat hagyták ugaron.
csoroszlya – Az ekevas elé szerelt, cserélhető acél vágóél. Feladata, hogy a fordítás előtt az élével a
talajt a barázda teljes mélységében felhasítsa, ezáltal az ekét vezesse, egyenesben tartsa, és
irányítását megkönnyítse.
borona – Földművelő eszköz. Igásállattal vontatott, vasfogakkal ellátott, ált. szögletes alakú eszköz a
felszántott talaj porhanyítására, egyengetésére, a talajra szétszórt trágya vagy a vetőmag
betakarására.
Fogalmak - Középkor
katolikus – egyetemes vallás
ortodox – görögkeleti vallás
purgatórium - tisztítótűz
monasztikus rend - Keresztény rendek, melyeknek egyes monostorait csak laza szálak fűzik egybe,
mindegyik független életet él; tagjai a világtól elvonulnak fogadalmukkal helyhez kötik le magukat;
hangsúlyos a közös élet, az ünnepélyes fogadalom.
novícius – Még nem felszentelt szerzetes.
regula – Szerzetesi életet szabályozó rendtartás: „Imádkozzál és dolgozzál!”
3 csomó – 3 fogadalom
invesztitúra - Egyházi tisztségek beiktatásának jogát jelenti
nepotizmus – Rokoni kapcsolatok tisztességtelen előtérbe helyezése
cölibátus – Papi nőtlenség
invesztitúra harcok – Egyház és császárság harca, melynek célja az egyház függetlensége (XI.-XIII.
században) Eredménye az egyház függetlensége
koldulórendek - Katolikus szerzetesrendek, melyeknek közös jellemzője, hogy a monasztikus rendektől
eltérően nem vonulnak ki a társadalomból a tökéletességet keresve, hanem a világiak között élnek és
tevékenykednek.
szekularizáció - elvilágiasodás
szimónia –Egyházi méltóságok vásárlásának a joga
inkvizíció (szent inkvizíció) - A késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az
eretnekség felszámolása volt.
eretnek - valamely egyház, vallási közösség által képviselt elfogadottnak tekintett hitelvektől eltérő
személy. Leginkább a római katolikus egyház használta a kifejezést a középkorban megbélyegző
értelemben azon személyekkel szemben, akik a katolikus hittételektől eltértek.
mobilitás – Társadalmi rétegek közötti átjárás
laboratores - dolgozók
oratores - imádkozók (hivatalnok, egyházi személy)
bellatores – harcosok (lovag, nemes)
jobbágyok – A középkori társadalom földművelő rétege
colonus – szabad bérlők
jobbágytelek – Földesúrtól használatra kapott, örökíthető és továbbadható telek.
kétnyomásos művelés – A földet két részre osztották, az egyik parcellát bevetették, a másikat ugaron
hagyták.
háromnyomásos művelés – A földet három részre osztották, egy részbe őszit, másikba tavaszit
vetettek, a harmadikat hagyták ugaron.
csoroszlya – Az ekevas elé szerelt, cserélhető acél vágóél. Feladata, hogy a fordítás előtt az élével a
talajt a barázda teljes mélységében felhasítsa, ezáltal az ekét vezesse, egyenesben tartsa, és
irányítását megkönnyítse.
borona – Földművelő eszköz. Igásállattal vontatott, vasfogakkal ellátott, ált. szögletes alakú eszköz a
felszántott talaj porhanyítására, egyengetésére, a talajra szétszórt trágya vagy a vetőmag
betakarására.
